2011. július 1., péntek

Sajtos, bazsalikomos puliszka, kacsamell szeletekkel


Az éjszakai vihar után hatalmas sártengerre ébredtünk, és ez - hála a két kutyánknak - nem állt meg a küszöbnél. Akkora koszt csináltak, hogy muszáj volt nagytakarítanom (őket is beleértve), pedig szépen elterveztem, hogy miután kitalálom a hétvégi menüt, elmegyek bevásárolni, aztán irány a konyha.
Ebből annyi valósult meg, hogy délután kettő körül sajgó térdízületekkel odabotorkáltam a mélyhűtőhöz, illetve a kamrába, hogy mi van itthon, amiből a lehető legfájdalommentesebben össze tudnék dobni valamit, az éhhalált elkerülendő.
A kamrapolcon hozzám legközelebb eső kukoricadarás zacskót, a mélyhűtőből pedig a legrégebben várakozó kacsa mellett magamhoz öleltem, és tudjátok mit, soha rosszabbat :)
A puliszka annyira jó lett, hogy holnap újra megcsinálom, mert jön a vega gyerekem ebédelni, és ez szerintem még az ő finnyás ízlésének is megfelel.

Fejenként 20-20 dkg kacsamellett még úgy, fagyosan kb. fél cm. vastag szeletekre vágok, és félreteszem.
A sütőt előmelegítem 200 C-ra.

Nekiállok a puliszkának.
Hozzávalók:
25 dkg kukoricadara
6 dl tej
6 dl víz
5 cikkely sonkás Mackó sajt (ez volt itthon, de bármilyen jó)
1 zacskó mozzarella
1 marék friss bazsalikomlevél
5 dkg vaj
só, bors ízlés szerint

A tejet a vízzel, a sóval, és pár csepp oliva olajjal felforralom. Alacsonyra veszem a hőmérsékletet, és egy kézi habverővel kevergetve, apránként hozzáöntöm a darát. Kb. húsz perc alatt, folyamatosan kevergetve, készre főzöm. Ez akkor van, amikor a dara elválik az edény falától.
Kivajazok egy kb. 20 cm-es tűzálló tálat, és elkezdem a rétegezést: dara, szétmorzsolt Mackó sajt, vajdarabkák, kicsire tépkedett bazsalikom levelek, erre megint dara, rá összetépkedett mozzarella, vajdarabkák.
200 C-os sütőben 20 percig sül.

A kacsaszeleteket mindkét oldalon sózom, borsozom.

Serpenyőben felhevítek pár csepp olajat, és rádobom a húst. Nagyon figyelek arra, hogy fél-fél percnél tovább ne tartson a művelet, különben kiszárad az a jobb sorsra érdemes madárka, és ehetetlenül rágós lesz.

Tálalok. Ha tudom, hogy fotózás lesz a vége, akkor a legnagyobb pogácsa szaggatóval kivágok egy szép kört, és arra helyezem a hús szeleteket, illatos kakukkfű ágakkal díszítve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails