Lehet, hogy nem túl szerencsés névválasztás ez a muscovado, talán túlontúl kifinomultnak hangzik, pedig nem az!
Pusztán arról van szó, hogy nagy kedvencemmel, a karamellel akartam indítani életem első fagyi készítési projektjét, de nem az ízre, hanem a textúrára koncentrálva. Nagy fagyi őrült nem vagyok, válogatós viszont annál inkább, és ha nem szuper selymes, krémes az állaga, hanem vizes, kásás - szigorúbb természetű olvasóim gyorsan ugorják át ezt a sort - már megy is a kukába.
Pusztán arról van szó, hogy nagy kedvencemmel, a karamellel akartam indítani életem első fagyi készítési projektjét, de nem az ízre, hanem a textúrára koncentrálva. Nagy fagyi őrült nem vagyok, válogatós viszont annál inkább, és ha nem szuper selymes, krémes az állaga, hanem vizes, kásás - szigorúbb természetű olvasóim gyorsan ugorják át ezt a sort - már megy is a kukába.
Azért döntöttem fehér rokona helyett e mellett a lágy, finomítatlan, sötétbarna nádcukor mellett, mert használatával megspóroltam a karamell készítés maceráját, és ezerrel koncentrálhattam a tökéletes állag elérésére. Remélem látszik a fotón: mission completed :)
Rengeteg recept és tudományos értekezés elolvasása után úgy summáztam a siker titkát, hogy a bizonyos krémes állag eléréséhez masina szükséges, mert általa érhető el a kásásodásért felelős jégkristályok megsemmisítése.
Nos, ilyen gépem nekem nincs, maradt tehát a másik, valódi kézműves út.
A vonatkozó receptek viszont szinte kivétel nélkül azt írják, hogy gép hiányában ránk vár a jégkristályok szétzúzásának hálás feladata, méghozzá oly módon, hogy óránként kivesszük a masszát a mélyhűtőből és kézi mixerrel átkeverjük.
Miután nálunk a mélyhűtő a pincében van, lelki szemeimmel már láttam is, amint lemegyek, kiveszem, felhozom, keverem, visszaviszem, fölmegyek, lemegyek, kiveszem......
Először egy határozott mozdulattal elhesegettem a fenti képet, majd megszületett az alábbi recept, nem több, mint fél óra alatt (ide nem értve persze a hűtési időt, amit minden tehetségem és közbenjárásom ellenére sem tudtam lerövidíteni 4 óránál kevesebbre), viszont no kivevés, no kavargatás, no macera, csak óra nézegetés, hogy mikor lehet már végre enni.
A vonatkozó receptek viszont szinte kivétel nélkül azt írják, hogy gép hiányában ránk vár a jégkristályok szétzúzásának hálás feladata, méghozzá oly módon, hogy óránként kivesszük a masszát a mélyhűtőből és kézi mixerrel átkeverjük.
Miután nálunk a mélyhűtő a pincében van, lelki szemeimmel már láttam is, amint lemegyek, kiveszem, felhozom, keverem, visszaviszem, fölmegyek, lemegyek, kiveszem......
Először egy határozott mozdulattal elhesegettem a fenti képet, majd megszületett az alábbi recept, nem több, mint fél óra alatt (ide nem értve persze a hűtési időt, amit minden tehetségem és közbenjárásom ellenére sem tudtam lerövidíteni 4 óránál kevesebbre), viszont no kivevés, no kavargatás, no macera, csak óra nézegetés, hogy mikor lehet már végre enni.
A kosárka jól néz ki, de mindenképpen csiszolásra szorul, kissé robosztus lett, én pedig valami vékony roppanós dologra gondoltam...rajta vagyok az ügyön.
Amúgy bármibe lefogadnám, hogy benneteket az egész kreációból a csoki érdekel a legjobban.. :)
OK, kivételesen nem vágom be a hisztit, tessék, itt a link a fellelhetőségről.
Aki szereti, ki ne hagyja, szerintem világszínvonal, mind esztétikai, mind minőségi szempontból. Következő fagyimat ezen az oltáron fogom áldozni, az tutti!
Aki szereti, ki ne hagyja, szerintem világszínvonal, mind esztétikai, mind minőségi szempontból. Következő fagyimat ezen az oltáron fogom áldozni, az tutti!
Ez a konkrét tábla csoki egy picit az én ízlésemet is tükrözi, ha megnézitek az oldalt, megértitek, miért.
A gyártó cég az alapanyagot (keserű, tej, vagy fehér csoki), és a hozzá választható feltéteket (szárított gyümölcsök, fűszerek, magok) kínálja, amit a vevő, ha akar, kedve szerint maga állíthat össze, de szép számmal vannak persze olyan verziók is, melyek a mester kezemunkáját dícsérik, így nem igényelnek továbbgondolást.
Az én kreációm ezúttal keserű csoki alapból, szárított goyi berry-ből, kandírozott gyömbérből, bazsalikomból, kakaóbabból, és ropogós csoki ostya gömböcskékből áll :)
Az én kreációm ezúttal keserű csoki alapból, szárított goyi berry-ből, kandírozott gyömbérből, bazsalikomból, kakaóbabból, és ropogós csoki ostya gömböcskékből áll :)
Hát, ha ezek után sem nézitek meg az oldalt, megérdemlitek!
Fagyi hozzávalók
10 tojás sárgája
1 dl habtejszín ( min. 30 % zsírtartalom)
20 dkg lágy muscovado cukor (ha van kedvetek karamell készítéshez, akkor kiváltható), egyébként a Culinárisban, bio boltokban kapható, lényegesen egészségesebb fehér rokonánál, tea kedvelőknek egyenesen kötelező)
30 dkg créme fraiche (szintén a Culinárisban kapható, sajnos nem nagyon van mivel kiváltani, mert amivel lehetne, az végképp nincs Magyarországon, ez pedig a double cream, Amerikában heavy cream névre hallgató, minimum 48 % zsírtartalmú tejszín krém)
1 rúd vanília
csipet só
Elkészítés:
A tejszínt forrásig hevítem.
Hosszában kettévágom a vanília rudat és a kikapart magokat a tejszínhez adom, hagyom kihűlni (min 10 perc).
A tojásokat kettéválasztom (a fehérjéből lehet Pavlovát csinálni :)
A sárgáját kézi mixer segítségével habosra keverem a cukorral és a csipet sóval.
A sárgája&cukor masszát lassan, kevergetve a langyosra hűtött tejszínhez adom, majd az egészet simára keverem a creme fraiche-sel
A masszát alacsony hőmérsékleten, folyamatosan kevergetem, míg besűrűsödik. Akkor jó, ha a belemártott fakanál hátát bevonó réteg közepébe ujjunkkal húzunk egy vonalat és az száraz marad
Hőt és fagyasztást tűrő edénybe töltöm, hagyom kihűlni, amint lehet, fridzsiderbe teszem (kb. fél órára), utána mehet a fagyasztóba (min. 4 óra)
Kosárka:
1 csomag Győri zabpelyhes keksz
5 dkg vaj
A kekszet ledaráljuk, összekeverjük a vajjal, vékonyan (ez nekem most nem igazán sikerült) kibélelünk vele egy muffin/szuflé/mini tortácska formát, a fagyi tálalásáig hűtőben tartjuk.
