2011. június 27., hétfő

Minden (újra)kezdet nehéz, de a folytatás sok mindenért kárpótol!


Éppen hét hónap telt el legutóbbi bejegyzésem óta. 
Tavaly október végén az ügyvezető úr megköszönte áldásos tevékenységemet ( költői túlzás, valójában a köszönet elmaradt), majd a cég jogásza kezembe nyomott egy munkaviszony megszüntetéséről szóló közös megegyezést. Ez aranyos. Ők egymás között bizonyára megegyeztek, én meg....áhh, hagyjuk.
Az első sokk után azzal vigasztaltam magam, hogy végre lesz idő a főzésre, az írásra, talán megtanulok rendesen fotózni is, és profi bloggerként folytathatom (sokadszor) új irányt vevő életemet.

Időmilliomossá válásom, megdöbbenésemre, a legkevésbé sem a várt eredményt hozta, sőt. 
Valami elszakadt, se kedvem, se ihletem nem volt, az egész gasztro világ érthetetlen távolságba került. 
Mivel annál szánalmasabbat, mint amikor a posztok görcsös jelen lenni akarást sugallnak, el sem tudok képzelni, beletörődtem a változásba, és hagytam, hadd ülepedjenek a dolgok. 
Kölyök kutya örökbefogadás, lakáseladás, költözés, építkezés, állás interjúk, utazás....volt minden, csak főzicske nem. 

Nehéz lenne felidézni a pillanatot - bár a drámaisághoz itt most kétségtelenül jól jönne - amikor visszakattantam, de mikor bekövetkezett, már többet akartam puszta hobbinál. 
Azt éreztem, hogy ettől kezdve vagy a főzésről szól az életem, vagy feladom az egészet, és - ahogy a szüleim mondják - valami tisztességes munka után nézek. Más szavakkal, ismét beállok valahova rabszolgának, és szépen meghúzom magam a következő kormányváltásig. A főzést választottam.

Így utólag olyan egyszerűnek látszik, ami az elhatározást követő hónapokban szinte csak legyőzendő akadályok sorának tűnt: megfogalmazni a koncepciót, megfelelő helyszínt találni, átalakítani a lakást, berendezni a konyhát, weboldalt összerakni.... mára viszont erősen csipkedhetem magam, mert két-három hét, és megnyitom saját, külön bejáratú főzőiskolámat :) 

Kétféle baráti/ismerősi reakcióval találkozom, mióta ez a terv kovácsolódik: az egyik azt mondja, hogy szenzációs az ötlet, nekem ezt kell csinálnom, mert erre a születtem. 
A másik - tekintettel a mai gazdasági helyzetre, és az országban uralkodó hangulatra - óva int. 
A tengerentúlról  hazatérve számomra is jól érzékelhető, hogy az emberek csalódottak, keserűek, dühösek, rossz kedvűek. De enni azért kell! Ha ezt elfogadjuk, mint alaptézist, akkor az sem kétséges, hogy nem mindegy, mit, hogyan, hol, és főleg, hogy kivel? 

A Konyha-szigetek (ez ő :) már a nevében is arra a szemléletre utal, amit képviselek, és amit elsődleges célom népszerűsíteni: teremtünk magunknak egy kis nyugalom szigetet, eltávolodunk pár órára politikától, munkahelytől, álláskereséstől, családi bajoktól, kilépünk az önsajnálatból, és...... belassulunk, beszélgetünk, őszintén odafigyelünk, megoldásokat keresünk.

Alkotunk. Nem kifinomult, drága, órákra a konyhához láncoló fogásokat, nem.  
Mi a finomságokkal gesztusokat gyakorlunk. Elmondjuk annak, aki fontos: különleges vagy, szeretlek, odafigyelek rád, örömet akarok szerezni neked (saját magunkat is ideértve, persze)!  
Elég jó kis program, nem?

Már csak párat kell ébren lenni, és álom indul :)

9 megjegyzés:

  1. Na végreeee!!!!! :)) Hajrá, mindent bele!!! :)

    VálaszTörlés
  2. Woow!!! Hajrá! Jó ötlet! Drukkolunk Neked! A Smithek :)

    VálaszTörlés
  3. Kedves Emma! Sokat aggódtam ezekben a hónapokban, betegség, baleset, stb. rémképeket igyekezvén hessegetni minél messzebbre... Örülök, hogy újra itt vagy! : )

    VálaszTörlés
  4. Bea, köszönöm, jól esik, de tényleg, hogy gondoltál rám! Nem is tudom, mit mondjak, hogy remélem lesz időm újra blogolni, vagy hogy remélem a suli annyira beindul, hogy nem :)
    Az indulásig igyekszem az érdekes momentumokról beszámolni, aztán majd jönnek a közös alkotásokról szóló képek, és sztorik :)

    VálaszTörlés
  5. Gratulálok! (Bár én már hónapokkal ezelőtt tudtam :D) Hívj, ha valami segítség kell...bár kétlem :)

    VálaszTörlés
  6. Én is gratulálok, és örülök, hogy újra gazdagítod az olvasnivalóimat! Már vártam! :)
    De... könyvkiadásra még nem gondoltál?

    VálaszTörlés
  7. szép gondolatok , jólesik ebben a cudar világban

    VálaszTörlés
  8. Annyira fel.....(nemtalálomaszót) ezzel a poszttal, hogy tele vagyok kérdésekkel, melyek közül a legfontosabb, hogy hol-mikor lehet sorszámot tépni, és tudod-e használi a segítségemet bármiben?

    VálaszTörlés
  9. Joli, köszönöm :))) Abban tudsz segíteni, ha eljössz, kipróbálod, és elmondod őszintén, hogy mit gondolsz. A konyhaszigetek@gmail.com címen kéne majd egyeztetnünk az időpontot. Addig is pusziA

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails